A Felvidékről kitelepítettek magyarok április 12-i emléknapja.

A Rákóczi Szövetség felhívására, április 12-én iskolánkban megemlékeztünk a második világháborút követően a Felvidékről kitelepítettekről. A felhívás találkozott iskolánk szellemiségével, hiszen szoros kapcsolatokat ápolunk a losonci és a dunaszerdahelyi testvériskoláinkkal. A Rákóczi Szövetség utaztatási programjai és a Határtalanul pályázatok támogatásával élő kapcsolat van az iskoláink között.

Fenti felhívásra, iskolánkban április 12-re az alábbi programokat szerveztük meg.

A második órában a tanulók előadásában az iskolánk valamennyi tanulója – 450 fő - rádiós műsort hallgatott meg, amelyet dr. Kondrákné Hódi Laura tanárnő szerkesztett és négy tanulóval közösen készített. A 30 perces műsor versekből, zenei dalbetétekből és prózai összekötő szövegekből épült fel, amelyet előre rögzítettünk és a mai napon az iskolarádióban tanórán lejátszottunk.

Készítettünk egy tablókiállítást iskolánk aulájában, amelynek a megnyitójára a mai napon a harmadik tanórában került sor. A megnyitó ünnepségre meghívtuk a sajtó képviselőit is, az Észak-magyarország című megyei napilap képviseltette magát. A megnyitó beszédet Kocsis István tagintézmény-vezető tartotta, ismertetve a történelmi eseményeket, amelyek az erőszakos kitelepítésekhez vezettek.

A tablókon bemutattuk a Beneš-dekrétumokat és a kassai kormányprogramot, amely a magyarok jogfosztottságához vezetett. Bemutattuk a magyar kisebbséget sújtó intézkedéseket, a népbírósági eljárásokat, a kényszermunka, a deportálások, és a tömeggyilkosságok okozta félelmet és traumát. Részletesen bemutattuk a Magyarországra erőltetett lakosságcsere egyezményt, aminek következtében 76 616 magyar kényszerkitelepített érkezett hazánkba. A reszlovakizációs folyamat eredményeként 423 264-en kérték a szlovák nemzetiség megadását. További érdekes dokumentumokat mutattunk be, jegyzőkönyvet a kényszer-kitelepítésről, fotókat a marhavagonokban történő szállításról, listát a magukkal vihető dolgokról és eredeti kitelepítési határozatokat.

A kiállítás részeként kihelyeztük Molnár Imre: Esterházy János élete és mártírhalála című felvidéki politikusról szóló és Popély Gyula: Felvidék 1914-1920 című könyveket.

Ismertettük és dokumentáltuk a Beneš-dekrétumok utóéletét, a magyarok törekvéseit a dekrétumok hatálytalanítására, azonban a németek és magyarok jogfosztásáról szóló rendeletek ma is érvényben vannak.

Ismertettük, hogy 2008. november 1-jén Dunaszerdahelyen szlovák rendőrök, minden jogalap nélkül, brutálisan léptek fel a futball stadionban a magyar szurkolók ellen. 2009. augusztus 21-én Sólyom László akkori államfőnket nem engedték be Szlovákiába a Szent István szoboravató ünnepségre, a szlovák kormány az utolsó pillanatban nem kívánatos személynek nyilvánította. 2011. március 14-én Kassán az Esterházy János szoboravató ünnepségen, szlovák szélsőségesek megzavarták a békésen ünneplőket, amely során indokolatlanul tartóztattak le két diákunkat. Tamás Ilonka nénit, aki 1912-ben magyar állampolgárnak született Várgedén, jogsértően fosztották meg a kettős állampolgárság felvételét követően a szlovák állampolgárságától.

A felvidéki kitelepítésről szóló Emlékkiállítás az aulánkban április végéig lesz látható.

Az Emléknap alkalmából az interaktív táblák segítségével minden osztály megtekintette a „Magyar Kálvária 1945-1948” című dokumentumfilmet, amely a csehszlovákiai magyarok deportálásáról és kitelepítéséről szól. A DVD-t korábban a Rákóczi Szövetségtől kaptuk, ezt sokszorosítottuk, hogy minden osztály meg tudja nézni a nap folyamán. A megrázó film megtekintését követően – 26 perc – az óra hátralévő részében kötetlen beszélgetés formájában feldolgoztuk a filmben látottakat.

Ezúton is köszönjük a Rákóczi Szövetség figyelemfelhívását az évfordulóra. A jövő évi munkatervünkbe már előre be fogjuk építeni az Emléknap megtartását.

Miskolc, 2017.04.13.

Kocsis István
tagintézményvezető